Kiemelt hírek

Portfólió

A tanári mesterszak szakdolgozatának portfólió része

A szakdolgozattal és a záróvizsgával kapcsolatos eljárásrendek a következő linken találhatók:
http://tanulmanyi.pk.elte.hu/info/tanári-mesterképzési-szakkal-kapcsolatos-eljárásrendek, mindenképpen tanulmányozza át a portfólióról ott leírtakat is.

A tanári mesterszakos szakdolgozat portfólió részét itt lehet feltölteni.

Tájékoztató a portfólió követelményeiről

A tanári mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei alapján az előképzettségtől függően a szak képzési ideje különböző időtartamú, volumene különböző kreditszámú lehet.

A képzés és a képzéshez kapcsolódó gyakorlatok részeként minden hallgató portfóliót készít, amely a képzés ezen formájában egyúttal a szakdolgozatként is szolgál, és a záróvizsga részét képezi. A portfólió a hallgatónak a tanári mesterszakon készített munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy több területen. A portfólióban megjelenő munkák, gyűjtése, válogatása és az önreflexiók elkészítése a hallgató feladata. Ajánljuk, hogy a hallgató a munkákhoz a képzés során kapott oktatói értékeléseket is csatolja, és a reflexióit ezekkel összefüggésben is tegye meg.

A portfólió célja

A portfólió célja a pedagógiai tudás, nézetek nyomon követése, a tudás elmélyítése, illetve megváltozásának az elősegítése. A szakszerűen épített portfólió segíti a kognitív önszabályozás kialakulását és fejlődését, ugyanakkor a környezet számára is láthatóvá, értékelhetővé teszi azt, hogy a hallgató milyen szintre jutott el a kompetenciák alakulásában, a tudásszerzésben, a szakmai fejlődésben. A tanári záróvizsga során a jelöltnek az önmaga által összeállított portfóliója segítségével kell igazolnia a tanári pályához szükséges készségeit és képességeit, kompetenciáit.

A jelöltnek az egyetemi tanulmányaihoz kötődő (elméleti és gyakorlati képzés egyaránt) produktumait kell újra áttekintenie, abból a szempontból, hogy a tanári kompetenciáit igazoló, minőségi munkáit és azokat a munkákat gyűjtse össze, amelyek a szakmai fejlődésére jelentőshatást gyakoroltak. A portfólióban ezeket kell elemezni, reflexiókkal kísérni. E válogatás és elemzés alapja az említett jogszabályban foglalt szakmai kompetencialista, melyet tájékoztatásul a jelen tájékoztató mellékleteként közlünk. A dokumentumok kiválogatásában a tanárjelöltet támogatják az utolsó féléves gyakorlatot kísérő szemináriumok vezetői (szaktárgyi és pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szemináriumok), a vezetőtanárok és a mentorok.

A portfólió általános tartalma

A portfólió az alábbi négy területhez tartozó tevékenységek dokumentumait tartalmazza oly módon, hogy az kifejezze, dokumentálja a hallgatók egyéni tanulási útját. A portfólióban szerepelnie kell mind a négy területhez tartozó dokumentumnak az alábbi részletezésnek megfelelően. Az egyes munkáknál jelezni kell, hogy a képzés mely szakaszában készültek, mely tantárgyhoz, gyakorlathoz kötődik.

  1. A hallgatónak egyetemi tanulmányai során a különféle tantárgyakhoz kapcsolódó saját munkái. Kötelezően tartalmaznia kell szakmódszertani jellegű munkát, valamint (ha ilyen kurzusokat is teljesített) a pszichológiai és a pedagógiai területhez fűződő (minimálisan egy-egy) munkát is, például
    • esszé, szemináriumi dolgozat,
    • kutatási beszámoló,
    • óralátogatási jegyzőkönyvek,
    • tananyagtervezés, -fejlesztés, taneszközkészítés stb.
  2. A hallgató iskolai munkája, tanítási gyakorlata során készített dokumentumok, például
    • tervezési dokumentumok (óravázlatok, tématervek, programcsomagok, projektleírások stb.);
    • a tanításhoz készített segédanyagok (program, szemléltetőeszköz, makett stb.);
    • az értékeléssel kapcsolatos dokumentumok (feladatbank, dolgozatok stb.);
    • tanítási órákon túli tevékenységek dokumentumai (szabadidős tevékenységekhez, tanulói önkormányzat támogatáshoz kapcsolódóak stb.);
    • az IKT-eszközök tanulói használatának bemutatása (digitális tábla, honlap, távoktatás, e-learning stb.);
    • a tanítási gyakorlat során végzett óramegfigyelések tanulságai;
    • a tanítási óra audio- vagy videofelvétele;
    • saját tanítványainak reflexióval ellátott munkái stb.
  3. Az iskola mint szervezet működésének megismerése és az ezekhez fűzött reflexiók célirányos, tömör bemutatása.
     
  4. A hallgató reflexiója saját munkájára (összesen 3–10 oldal):
    • a jelölt tanári céljainak megfogalmazása, a tanári kompetenciakövetelmények teljesítése terén megfogalmazott személyes feladatok;
    • az egyes dokumentumokhoz fűzött megjegyzései, magyarázatai, javaslatai, önreflexiói;
    • ha készült tanári értékelés a beadott munkáról, és a hallgató rendelkezésére áll, akkor csatolandó az adott anyaghoz;
    • összegző önreflexió a képzés során elért eredményekről és fejlesztendő területekről;
    • a további szakmai célok és az ezekhez kapcsolódó cselekvési terv megfogalmazása.

    A tanári kompetenciákra figyelő reflexió tipikus elemei: a dilemma; a probléma felismerése, azonosítása, definiálása; a dilemma lebontása, elemzése, megoldási-következtetési módok megfogalmazása; az optimális válasz kiválasztása és indoklása.

     

A portfólióba kerülő dokumentumok segítségével tehát a jelöltnek bizonyítania kell a tanári pályához szükséges kompetenciáit. E cél eléréséhez úgy kell kiválogatni meglevő munkáit, hogy azok alkalmasak legyenek ennek igazolására. A fenti négy pont értelmében a portfólió tartalmazza az alábbi, legalább hat dokumentumot, a pedagógiai-pszichológiai modul végzése alól mentesülők (korábbi egyetemi szintű tanári diploma esetén csak 1., 4, 5., és 6.):

  • egyetemi tanulmányai során készült szakmódszertani munka (minimum 1 db),
  • egyetemi tanulmányi során készült pedagógiai munka (minimum 1 db),
  • egyetemi tanulmányi során készült pszichológiai munka (minimum 1 db),
  • a szaktárgyi tanítási gyakorlat és/vagy összefüggő egyéni szakmai gyakorlat során készült munka (minimum 1 db),
  • a szaktárgyi tanítási gyakorlat és/vagy összefüggő egyéni szakmai gyakorlat során készült az iskola mint szervezet működéséhez kapcsolódó munka (minimum 1.db),
  • a hallgató reflexiója saját munkájára a fent leírtak alapján.

Fontos! Területenként akár több dokumentum is csatolható, ha ezek lényegesek a szakmai fejlődés szempontjából. Nem cél azonban a portfólióba minél több munka beválogatása, sőt a célirányos, végiggondolt válogatás emeli a portfólió színvonalát.

A benyújtandó értékelési portfólió tehát a szakmai fejlődés szempontjából legrelevánsabb dokumentumokat tartalmazza: egyrészt minimum öt (ill.három) dokumentum a különböző területekről, másrészt egy önreflexió.

A portfólió elején tartalomjegyzék összesíti a benne szereplő dokumentumokat. Az írásbeli dokumentumok mellett a portfólióban elhelyezhetők fényképek, rajzok és CD-k is. A portfóliót egy kinyomtatott példányban és egy elektronikus példányban (az elektronikus rendszerbe feltöltött fájl) kell elkészíteni. A kinyomtatott példány eredeti (akár kézírásos) dokumentumokat is tartalmazhat, ezt a példányt a jelölt a záróvizsgán visszakapja.

 

Konzultációs lehetőség

  • A portfólióhoz külön témavezetőt felkérni nem kell, a feladatok teljesítéséhez a portfólió és különösen a reflexiók elkészítéséhez a pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szemináriumok nyújtanak konzultációs segítséget.

 

A portfólió értékelése

A portfóliót előzetesen felkért bíráló érdemjeggyel és szövegesen értékeli. A portfólió bírálóját a PPK jelöli ki, bíráló lehet a neveléstudomány, a pszichológia és az érintett szakmódszertanok oktatója. Az értékelésbe több személy is bevonható, például a mentor, a kísérő szemináriumok vezetői.

Az értékelés szempontjai:

  • a szakmai fejlődés és azok kompetenciák alapján történő értelmezése, reflektív elemzése, személyessége;
  • az anyagok kidolgozottságának színvonala;
  • az anyagok és az elemzés szakmai színvonala;
  • a beadott anyagok a tanári feladatkörök szempontjából mennyire széles körből merítenek;
  • a megoldások és a módszerek változatossága, ötletessége;
  • lényegkiemelés, koherencia, a válogatás tudatossága és indoklása;
  • formai megjelenés: a reflexív részeket gépelt, szerkesztett formában kérjük, de az eredeti anyagokat (óramegfigyelés, óravázlat stb.) eredeti formában kell beadni; a portfólió elején tartalomjegyzék összesíti a dokumentumokat.

A portfóliót egy nyomtatott példányban kell leadni az ELTE PPK Tanulmányi Hivatalban
(Információs és Felvételi Iroda: 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27. I. emelet 110.),
és fel kell tölteni
az erre szolgáló elektronikus felületen (http://tanulmanyi.pk.elte.hu/szakdolg/),
tavaszi félév esetén május 15-ig, őszi félév esetén december 15-ig.

 

 

Ajánlott irodalom

Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): Portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.

Falus Iván (2004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Kollár Katalin – Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

Halász Gábor – Lannert Judit (2006, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. OKI, Budapest.

Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra, Budapest.

Bedő Andrea – Schlotter Judit (2008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest.

Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest.

Gordon Győri János (2004): Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, VII. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest.

M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, V. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest.

Petriné Feyér Judit (2004): A problémaközpontú csoportmunka. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, VI. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest.

Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, III. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest.

 


 

 
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. 4. számú melléklet (részlet).
 
 
7. A tanári szak képzési célja, az elsajátítandó tanári kompetenciák:
A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:
a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;
tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;
a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;
a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;
az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;
a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;
a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;
szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;
szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.
A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie.