Kiemelt hírek

leírása

Leírása, követelményei

Tájékoztató

a tanári képesítővizsgáról és a képesítés megszerzését igazoló oklevél minősítéséről

Tanári képesítést a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben foglaltak szerint két formában lehet szerezni:

a) a szakterületek alapképzési szakjaival párhuzamosan (bölcsész és társadalom-tudományi egyetemi szakok mellett) vagy – karváltással – attól időben elkülönülve,

b) a szakterületek alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben tanár szakként meghatározott szakon kizárólag a szakterületi képzéssel együtt (természettudományi és informatikai egyetemi, valamint valamennyi főiskolai szakokon).

Az a) esetben szerzett tanári képesítést külön oklevél, több szakterületen szerzett tanári szakképzettséget több külön oklevél ismeri el. A b) esetben a tanári képesítést a szakos oklevél tartalmazza.

Az a) esetben a külön tanári oklevél minősítése a tanári képesítővizsga eredményének és az adott szakterületi szakos záróvizsga eredményének a kerekítés általános szabályai szerint számított számtani átlaga.

A b) esetben az oklevél minősítését az adott szak jogszabályban meghatározott képesítési követelményeinek, valamint a tanári képzés képesítési követelményeinek keretei között a szak tanterve határozza meg.

Tájékoztató

a tanári képesítővizsgáról

a bölcsész, testnevelési és társadalomtudományi szakokon

A régi képzési szerkezet szerinti, „Bologna-rendszer” előtti, főiskolai és egyetemi szintű, tanári képzést képesítővizsga zárja le. A tanári képesítővizsga a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzést lezáró záróvizsga, melynek célja annak ellenőrzése, hogy a jelölt a tanári képesítéshez szükséges tudást és készségeket megszerezte, s ezeket alkalmazni is tudja.

A képesítővizsgával kapcsolatos alapvető követelményeket az ELTE Hallgatói követelményrendszere a XII. fejezet 216. §-ában szabályozza, egyebekben a vizsgára ugyanazon szabályok érvényesek, mint a szakos záróvizsgákra. A képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai tartalmi követelményeit ELTE Tanárképzési Tanácsa által elfogadott követelményrendszer határozza meg a tanári képesítés követelményeiről szóló, 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletnek megfelelően. A szakmódszertani követelményeket az alapszakért felelős szaktanszékek, illetőleg karok határozzák meg, az ezzel kapcsolatos információkat ők bocsátják a hallgatók rendelkezésére.

A tanári képesítővizsga követelményei az egyetemi és a főiskolai képzésben tartalmilag azonosak, azonban a vizsga a képzés szerkezetében eltérő szerepű:

- A tanári képesítővizsga az egyetemi szintű, tanárképes bölcsész és társadalomtudományi szakokhoz szerzett tanári képesítés esetében a szakos záróvizsga sikeres letétele után teljesíthető, önálló vizsga. Ennek letétele nem kötelező, csak ha tanári képesítést is kíván szerezni az illető. E szakokon az alapképzési szak záróvizsgájának, valamint a tanári képesítővizsgának sikeres teljesítése esetén a Pedagógiai és Pszichológiai Kar külön tanári oklevelet állít ki. 

- A főiskolai szintű, bölcsész és testnevelési tanárszakokon a tanári képesítővizsga a szakos záróvizsga önállóan megszervezett része. E szakokon oklevél a tanári képesítés megszerzése nélkül nem szerezhető. 

A tanári képesítővizsga részei

A képesítővizsga szóbeli vizsga, és három tematikus részből, ennek megfelelően három – külön-külön értékelt – feleletből áll: 

– pedagógiai-pszichológiai vizsgarész (a),

– szakmódszertani vizsgarész (b),

– a tanári szakdolgozat védése (c). 

A tanári képesítővizsga legalább háromtagú képesítővizsga-bizottság előtt zajlik, melynek tagjai a szakmódszertan és a pszichológia vagy a pedagógia szakterület oktatói.

Amennyiben a tanárjelölt integrált (azaz a szakos szakdolgozattal egybeszerkesztett, attól sem tartalmában, sem formailag el nem különülő) tanári szakdolgozatot írt, a szakmódszertani vizsga (b) és a tanári szakdolgozat megvédése (c) a szakos záróvizsgán zajlik. Önálló tanári szakdolgozat (mely mind tartalmilag, mind szerkezetileg elkülönül a szakos szakdolgozattól) készítése esetén képesítővizsga mindhárom része a külön szervezett tanári képesítővizsgán zajlik.

(a) A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész tartalma a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének problématörténeti és összehasonlító elemzésére, a pedagógiai innovációra, a globális nevelési, oktatási problémákra és az iskolai gyakorlatok tapasztalataira irányul. A tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai vizsgarészében a vizsgázó eddigi elméleti tudását és az iskolai gyakorlatokon szerzett tapasztalatait komplex módon mutatja be. 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész követelményei: 

(1) a Témajegyzék-ből egy szabadon választott téma vagy jelentős témarészlet kifejtése: a téma kidolgozásához felhasznált szakirodalom jegyzékének a bemutatása, majd felelet az adott témából, illetve a vizsgabizottság által választott részproblémából; 

(2) a választott témához kapcsolódóan a tanítási gyakorlat tapasztalatainak önreflektív megbeszélése. 

A vizsgarész teljesítéséhez írásban el kell készíteni a választott téma kidolgozásához felhasznált szakirodalom jegyzékét. Elkészíthető előzetesen a téma fő szempontjait tartalmazó vázlat, mely a felelethez használható, azonban ezt előzetesen benyújtani – szemben a megelőző félévek gyakorlatával – nem kell. 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész fő értékelési szempontjai: 

– a feldolgozott szakirodalom relevanciája,

– az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása,

– a szaknyelv használata,

– a téma prezentációja. 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarészt csak egyszer kell teljesíteni, függetlenül attól, hogy a jelölt egyidejűleg hány szakon szerez tanári szakképesítést. Ha a vizsgázónak van korábban, főiskolai végzettség esetén a 2001/2002. tanévnél, egyetemi végzettség esetén a 2002/2003. tanévnél nem régebben szerzett tanári végzettsége, a pedagógiai-pszichológiai vizsgarészből vizsgáznia nem kell.

(b) A szakmódszertani vizsgarész az alapképzési szakos felkészültség pedagógiai alkalmazására, a szakhoz kapcsolódó iskolai tantárgy(ak) tervezésére, oktatására, taneszközeire stb. fókuszál. Ennek részletes követelményeit az illetékes szaktanszék, illetőleg kar határozza meg. Amennyiben a tanárjelölt több szakon is szerez tanári képesítést, a szakmódszertani vizsgarész a szakok számának megfelelően gyarapodik. 

A tanárképes bölcsész szakokon két vagy több szakon is tanári képesítést szerző hallgató a második (többedik) szakjához kapcsolódó szakmódszertani vizsgarészt – a beosztástól függően általában másik vizsganapon teljesíti. 

Amennyiben a tanárjelölt integrált tanári szakdolgozatot írt, a szakmódszertani vizsgarész a szakos záróvizsgáján zajlik. 

(c)  A tanári szakdolgozat védése integrált tanári szakdolgozat esetén a szakos záróvizsgán, önálló tanári szakdolgozat esetén a külön képesítővizsgán zajlik. A tanári szakdolgozat bírálatának egy példányát a tanárjelölt a képesítővizsgája előtt egy héttel átveheti az ELTE PPK Tanulmányi Hivatal Tanulmányi Irodájában (Kazy I. em. 110.). A bírálat tartalmazza a bíráló által a dolgozat védésére javasolt két kérdést, azonban a bizottság természetesen bármilyen a dolgozattal összefüggő kérdést föltehet a jelöltnek. 

Amennyiben a tanárjelölt az újabb tanári képesítését megelőzően három tanéven belül szerezte előző tanári képesítését (a jelen tanévhez képest), újabb tanári szakdolgozatot nem kell készítenie és megvédenie.

 

Tájékoztató

a tanári képesítővizsgáról

a főiskolai és egyetemi szintű, természettudományi (informatikai) tanárszakokon

A régi képzési szerkezet szerinti, „Bologna-rendszer” előtti, főiskolai és egyetemi szintű, tanári képzést képesítővizsga zárja le. A tanári képesítővizsga a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzést lezáró záróvizsga, melynek célja annak ellenőrzése, hogy a jelölt a tanári képesítéshez szükséges tudást és készségeket megszerezte, s ezeket alkalmazni is tudja. 

A képesítővizsgával kapcsolatos alapvető követelményeket az ELTE Hallgatói követelményrendszere a XII. fejezet 216. §-ában szabályozza, egyebekben a vizsgára ugyanazon szabályok érvényesek, mint a szakos záróvizsgákra. A képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai tartalmi követelményeit ELTE Tanárképzési Tanácsa által elfogadott követelményrendszer határozza meg a tanári képesítés követelményeiről szóló, 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletnek megfelelően. A szakmódszertani követelményeket az alapszakért felelős szaktanszékek, illetőleg karok határozzák meg, az ezzel kapcsolatos információkat ők bocsátják a hallgatók rendelkezésére. 

A tanári képesítővizsga a főiskolai és egyetemi szintű természettudományi (beleértve az informatikait is) képzésben, tanárszakokon a szakos záróvizsga önálló része, a képesítővizsga-bizottság a szakos záróvizsga-bizottság részeként működik.

A tanári képesítővizsga részei

A képesítővizsga szóbeli vizsga, és két tematikus részből, ennek megfelelően két – külön-külön értékelt – feleletből áll: 

(a)   A szakmódszertani vizsgarész az alapképzési szakos felkészültség pedagógiai alkalmazására, a szakhoz kapcsolódó iskolai tantárgy(ak) tervezésére, oktatására, taneszközeire stb. fókuszál. Ennek részletes követelményeit az illetékes szaktanszék, illetőleg kar határozza meg. Amennyiben a tanárjelölt több szakon is szerez tanári képesítést, a szakmódszertani vizsgarész a szakok számának megfelelően gyarapodik. 

A főiskolai és az egyetemi természettudományos (beleértve az informatikait is) tanárszakokon a szakmódszertani vizsgarész tartalmazza az integrált tanári szakdolgozat (a szakos szakdolgozat fejezetének, részének stb.), illetőleg a szakmódszertani témájú önálló tanári szakdolgozat megvédését is. A tanári szakdolgozat megvédését a többszakos hallgatónak csak az egyik szakján kell teljesítenie – ez egyes szakokon korábban, külön vizsgaalkalom keretében is történhet, illetőleg a szakos szakdolgozat védésével együtt. 

(b)   A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész tartalma a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének problématörténeti és összehasonlító elemzésére, a pedagógiai innovációra, a globális nevelési, oktatási problémákra és az iskolai gyakorlatok tapasztalataira irányul. A tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai vizsgarészében a vizsgázó eddigi elméleti tudását és az iskolai gyakorlatokon szerzett tapasztalatait komplex módon mutatja be. 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész követelményei:

(1) a Témajegyzék-ből egy szabadon választott téma vagy jelentős témarészlet kifejtése: a téma kidolgozásához felhasznált szakirodalom jegyzékének a bemutatása, majd felelet az adott témából, illetve a vizsgabizottság által választott részproblémából;

(2)  a választott témához kapcsolódóan a tanítási gyakorlat tapasztalatainak önreflektív megbeszélése. 

A vizsgarész teljesítéséhez írásban el kell készíteni a választott téma kidolgozásához felhasznált szakirodalom jegyzékét. Elkészíthető előzetesen a téma fő szempontjait tartalmazó vázlat, mely a felelethez használható, azonban ezt előzetesen benyújtani
– szemben a megelőző félévek gyakorlatával – nem kell. 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész fő értékelési szempontjai:

– a feldolgozott szakirodalom relevanciája,

 az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása,

– a szaknyelv használata,

 a téma prezentációja. 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarészt csak egyszer kell teljesíteni, függetlenül attól, hogy a jelölt egyidejűleg hány szakon szerez tanári szakképesítést. Ha a vizsgázónak van korábban, főiskolai végzettség esetén a 2001/2002. tanévnél, egyetemi végzettség esetén a 2002/2003. tanévnél nem régebben szerzett tanári végzettsége, a pedagógiai-pszichológiai vizsgarészből vizsgáznia nem kell. 

Amennyiben a tanárjelölt pedagógiai-pszichológiai tárgyú szakdolgozatot készített, védése ehhez a vizsgarészhez kapcsolódik. 

A tanári szakdolgozat bírálatának egy példányát a tanárjelölt a képesítővizsgája előtt egy héttel átveheti az ELTE PPK Tanulmányi Hivatal Tanulmányi Irodájában (Kazy I. em. 110.). A bírálat tartalmazza a bíráló által a dolgozat védésére javasolt két kérdést, azonban a bizottság természetesen bármilyen a dolgozattal összefüggő kérdést föltehet a jelöltnek.

A tanári szakdolgozat a korábbi rendszerű tanári képzésben (leírása, követelményei)

 

Tanári képzés szakdolgozatának leadásával kapcsolatos tudnivalók

Tovább »

A tanári mesterszak összefüggő egyéni szakmai gyakorlata

 


 FIGYELEM!

  • A gyakorlatra jelentkezni kell a Neptunban a Tanárképzés>Gyakorlatok>Jelentkezés menüpontban elérhető fontos információk alapján. (A 2 féléves képzésben részt vevő hallgatóknak nem kell jelentkezniük a Neptunban, ha tanulmányaikat mintatantervük szerint, félév kihagyása nélkül végzik. Ha kihagyás vagy más ok miatt valamelyik gyakorlatuk átcsúszik a következő tanévre, akkor erre hasonlóan másokhoz jelentkezniük kell a Neptunban.)
  • A jelentkezéstől függetlenül az aktuális félévben a Neptunban is föl kell venni a gyakorlatot a kurzusfelvételi időszakban. Felhívjuk figyelmét arra, hogy az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat teljesítésével egy időben kell végezni a szaktárgyi és a pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szemináriumokat is.
  • 30 kredites gyakorlati modul esetében az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatnak erős előfeltétele a tanári mesterképzés minden követelményének teljesítése (kivéve a tanításkísérő szemináriumokat, a szakdolgozatot, a záróvizsgát és a nyelvvizsgát), ennek hiányában a gyakorlat nem kezdhető meg. Ha a tavaszi jelentkezés után derül ki, hogy nem teljesült valamely előfeltétel, a jelentkezés díjmentes visszavonására őszi félévi gyakorlat esetén július 15-ig, tavaszi félévi gyakorlat esetén december 15-ig van lehetőség.  

A tanári mesterképzési szak szaktárgyi tanítási gyakorlata

 

Tájékoztató
a tanári mesterképzési szak s
zaktárgyi tanítási gyakorlatáról
(szakterületenként 3 kredit, 60 kontaktóra)

Tovább »

Tartalom átvétel