Kiemelt hírek

A tanári mesterszak összefüggő egyéni szakmai gyakorlata

 


 FIGYELEM!

  • A gyakorlatra jelentkezni kell a Neptunban a Tanárképzés>Gyakorlatok>Jelentkezés menüpontban elérhető fontos információk alapján. (A 2 féléves képzésben részt vevő hallgatóknak nem kell jelentkezniük a Neptunban, ha tanulmányaikat mintatantervük szerint, félév kihagyása nélkül végzik. Ha kihagyás vagy más ok miatt valamelyik gyakorlatuk átcsúszik a következő tanévre, akkor erre hasonlóan másokhoz jelentkezniük kell a Neptunban.)
  • A jelentkezéstől függetlenül az aktuális félévben a Neptunban is föl kell venni a gyakorlatot a kurzusfelvételi időszakban. Felhívjuk figyelmét arra, hogy az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat teljesítésével egy időben kell végezni a szaktárgyi és a pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szemináriumokat is.
  • 30 kredites gyakorlati modul esetében az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatnak erős előfeltétele a tanári mesterképzés minden követelményének teljesítése (kivéve a tanításkísérő szemináriumokat, a szakdolgozatot, a záróvizsgát és a nyelvvizsgát), ennek hiányában a gyakorlat nem kezdhető meg. Ha a tavaszi jelentkezés után derül ki, hogy nem teljesült valamely előfeltétel, a jelentkezés díjmentes visszavonására őszi félévi gyakorlat esetén július 15-ig, tavaszi félévi gyakorlat esetén december 15-ig van lehetőség.  

 

 

Tájékoztató
a tanári mesterszak összefüggő egyéni szakmai gyakorlatáról
(10, 20, 30 kredites gyakorlati modul)

I. Az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat részletes leírása 

A felsőoktatásban az ún. bolognai képzés keretében létrehozott tanári mesterképzési szak meghatározó része az új, összefüggő, egyéni szakmai gyakorlat. A gyakorlat szakmai követelményeit az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló, 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint az ELTE által elfogadott tantervi előírások határozzák meg. A szakmai gyakorlat célja a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában. A közoktatási és/vagy felnőttképző intézményben, megbízott mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése. A két féléves képzésben a szakterületi modulzáró vizsga gyenge előfeltétel, ami azt jelenti, hogy legkésőbb a gyakorlattal együtt kell teljesíteni, minden egyéb esetben (3–5 féléves képzésekben) a modulzáró vizsga erős előfeltétel. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szaktárgyanként heti 2–4 óra (max. heti 8 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, az egyetemen szervezett tanításkísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását. A gyakorlat során a hallgató a mentor és tanárképző egyetemi szakemberek felügyelete mellett elkészíti – a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló – portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.

A gyakorlat 

  • a 30 kredites gyakorlati modullal rendelkezők esetében augusztusban vagy januárban kezdődik, és 17 hétig tart (a gyakorlati modul 900 munkaóra, az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat 680 munkaóra),
  • a 20 kredites gyakorlati modullal rendelkezők esetében 10 hétig tart (a gyakorlati modul 600 munkaóra, az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat 400 munkaóra),
  • a 10 kredites gyakorlati modullal rendelkezők esetében 5 hétig tart (a gyakorlati modul 300 munkaóra, az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat 200 munkaóra),

amitől az iskola sajátosságaitól, a mentortanár órarendjétől és az adott szak tárgyfelosztásától függően el lehet térni. A gyakorlatot, a tanításkísérő szemináriummal együtt, a megfelelő kódszámon a Neptunban föl kell venni, függetlenül a korábbi jelentkezéstől vagy az iskolával között szerződéstől.

A gyakorlat során az alábbi kompetenciák fejlesztését biztosító tevékenységeknek hangsúlyosan jelen kell lenniük a hallgató feladataiban:

  • tájékozódjon a gyakorlatot biztosító iskola helyéről és szerepéről a közoktatás rendszerében és a helyi közösség életében;
  • ismerje meg az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét, az intézmény felépítését, az intézményi munkaköröket, a szakjának megfelelő szakmai munkaközösség munkáját;
  • ismerje meg a tanított osztályokat és az eddigi oktatási programot;
  • szaktárgya tanításának során alkalmazza a különböző életkorú és fejlettségű tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatos elméleti ismereteit;
  • szerezzen gyakorlatot a tanulók megismerésében és személyiségük fejlesztésében;
  • ismerje meg a pedagógiai munkához szükséges etikai és magatartási szabályokat.

 

A gyakorlat főbb részei:

  • a szaktárgy(ak) tanítása,
  • hospitálások,
  • egyéb oktató-nevelő tevékenység,
  • a tanításkísérő egyetemi szemináriumokon való részvétel,
  • a gyakorlatot biztosító iskola komplex megismerése, bekapcsolódás az iskola életébe,
  • tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása,
  • adatgyűjtés, tapasztalatai szakszerű dokumentálása (portfólió).

A gyakorlat során a hallgató a mentor útmutatásait figyelembe véve dolgozik, és a mentor szakmai támogatásával végzi feladatait az egyetemmel szerződött iskolában. A mentorálással párhuzamosan az egyetem szaktárgyi, pedagógiai és pszichológiai szakmai támogatást is nyújt tanításkísérő szemináriumok formájában. A hallgató önálló tanári feladatokat végez, de a munkához folyamatos szakmai támogatást kap a mentortól. A szaktárgy tanítása mellett a hallgató a kompetenciafejlesztés szempontjából fontos egyéb tevékenységeket is végez. Ezek a feladatok egyrészt minden hallgatótól egységesesen elvárt tevékenységek, egy részük viszont az egyéni fejlesztési igényekhez igazodva a lehetőségek szerint széles választékból választható. A választásnál cél, hogy a hallgató maga dönthesse el, hogy a rendelkezésére álló sztenderdek alapján a korábban teljesített szaktárgyi tanítási gyakorlat befejeztével milyen területen érzi a fejlődés szükségességét, és ez alapján válasszon magának feladatot.

A szaktárgytól függően az iskola különböző óraszámban biztosít tanítási lehetőséget a hallgató számára, ezért a hallgatók egyéni programja eltérő lesz, mert a tanítási óraszám függvényében kell a hallgatóknak több, ill. kevesebb választható feladatot teljesíteni. A feladatokhoz rendelt heti munkaórák mennyiségébe a tanítási és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek esetén egyaránt bele kell számítani az iskolai konzultációkat, az otthoni felkészülést és a feladatok dokumentálásához szükséges időt is.  A hallgatótól hozzávetőleg heti 20 óra iskolában vagy az iskola által szervezett rendezvényen eltöltött idő várható el, ami az egyéni programoktól függően több és kevesebb is lehet - erről a hallgató a mentorával állapodik meg. (Egy szakterületi modul esetében heti 4, két szakterületi modul esetében heti 6 óra elfoglaltságot jelentenek a tanításkísérő szemináriumok – egy vagy két szaktárgyi és egy pedagógiai-pszichológiai–, egy szakterületi modul esetében kb. heti 16, két szakterületi modul esetében kb. heti 14 órát lehet fordítani az otthoni munkára.)

A gyakorlat a hallgató számára szaktárgyi és a szaktárgyához közvetlenül nem kapcsolódó, kötelező és szabadon választható, nem szaktárgyi tevékenységekből áll az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően. A kötelező tevékenységek mennyisége az oktatott heti óraszámtól függően változó, ezért a választott tevékenységek mennyisége annál több, minél kevesebb a tanítási óraszám. A hallgató az iskolában töltött idejének legkevesebb 50, de legfeljebb 75%-ában végez a szaktárgyaihoz kapcsolódó tevékenységet.

 

Tevékenység Heti óraszám
I. Szaktárgyakhoz kapcsolódó tevékenység 20-30
tantárgy(ak) tanórai tanítása  2-8
(egy szakterület esetén 2-4 óra, két szakterület esetén 4-8 óra)
tanításkísérő szakmódszertani szeminárium(ok)  2-4
(egy szakterület esetén 2 óra, két szakterület esetén 4 óra)
óramegbeszélés, iskolai előkészítés 12-18
szaktárgyi hospitálás tantárgyból
tanórán kívüli szaktárgyi oktatási tevékenységek
II. Kötelezően végzendő, nem szaktárgyi területek 8-14
pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szeminárium (2 óra) 2
hospitálás nem szaktárgyi órákon 6-12
az iskola mint szervezet működésének megismerése
„osztályfőnök-helyettesi” tevékenységek a mentortanár osztályában vagy egy tanított osztályban
III. Szabadon választandó nem szaktárgyi területek 2-6
a tanulók szabadidős programjainak tervezésében, szervezésében és lebonyolításában való részvétel 2-6
a gyermekek egyéni sajátosságainak és problémáinak megismerése
Összesen (40 óra) 40

 

 A szakmai gyakorlat tevékenységeinek összeállításában a hallgatónak és a mentornak komoly felelőssége és szabadsága van, néhány kötelezően szabályozó keret ismerete azonban feltétlen szükséges a tervezéshez:

  • a szaktárgy(ak) tanítása során a jelölt szaktárgyanként legalább egy csoport tanítását viszi végig a félév során,
  • az iskolában töltött idejének legkevesebb 50, de legfeljebb 75%-ában végez a szaktárgyaihoz kapcsolódó tevékenységet (ebbe az órára való készülés, eszközök előkészítése, dolgozatjavítás stb. is beleértendő),
  • összesen legfeljebb heti nyolc órában tanítja a két szaktárgyát, illetve egy szaktárgy tanítása esetén legfeljebb négy órában.
  • két szakterületen történő tanítás esetén kívánatos törekedni a két szakterület közti arányos elosztására, és ha a hallgató ezt igényli, a minél kevesebb tanulócsoportban, illetve azonos évfolyamon történő tanításra (pl. kis óraszámú tárgyak esetén),
  • két tantárgy tanítása esetében az egyik tantárgyat lehetőség szerint az 5–8. osztályban, míg a másikat a 9–12. osztályban tanítson a jelölt,
  • a gyakorlatot az egyetemen szaktárgyi tanításkísérő szeminárium – szaktárgyanként egy-egy – és egy pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szeminárium segíti, ezek heti-kétheti rendszerességgel vagy tömbösítve is folyhatnak, és kizárólag az iskolai gyakorlattal párhuzamosan végezhetők;
  • az iskolai gyakorlat közben a hallgató folyamatos feladata az adatgyűjtés, tapasztalatainak szakszerű dokumentálása, a portfólió készítése.
     

II. A fogadó iskolával szemben támasztott elvárások és az intézményi oktatási szempontok

A gyakorlat olyan iskolában (nem gyakorlóiskolában) folyik, ahol mentortanár szakmai támogatásával végzi a tanárjelölt a feladatait. Ha a mentortanár szakjai nem egyeznek meg a hallgató szakterületeivel, akkor a gyakorlat támogatásában másik tanár is részt vehet. Ez a konzulens tanár a mentorétól eltérő szakon folyó tanításhoz nyújthat szükség esetén segítséget. A mentornak konzultálási lehetősége van a korábbi, tanítási gyakorlatot irányító gyakorlóiskolai vezetőtanárral, az egyetemi szakmódszertani, valamint a pedagógiai és a pszichológiai oktatókkal.

A hallgató szakmai támogatásáért a mentor felel, de az egész intézmény nyitott és támogató környezetet kell biztosítson a hallgató kompetenciáinak fejlesztése érdekében. A hallgató az intézmény minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak hospitálásokra, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A hallgató munkájához saját teret (pl. asztal), a megbeszélésekhez nyugodt környezetet biztosít az intézmény.

A jelölt választását összhangba kell hozni a fogadó iskola sajátosságaival, az iskola által nyújtható, és a jelölttől igényelt feladatkörökkel. Ennek kialakítása a mentor és a jelölt közös feladata. Mivel a hallgató csupán egy félévre veszi át a tanulócsoport oktatását, ezért célszerűnek látszik az a megoldás, hogy a mentor által eddig vitt órák egy részét tartsa. A mentorok munkaköri feladatai közé tartozik a hallgató óráinak szükség szerinti, rendszeres látogatása és a konzultáció. E feladatait a kötelező óraszám meghatározásakor indokolt figyelembe venni. Az iskola tanulóinak érdekében elkerülendő, hogy ugyanazon tanulócsoportot egymás utáni félévekben csak gyakorlatot teljesítő hallgató tanítson.

A mentor a jövőben olyan, erre irányuló szakmai képzést végzett tanár, aki legalább 5 éve a pályán dolgozik, saját szakterületén kiváló, legalább 3 éves osztályfőnöki gyakorlattal rendelkezik, s a pályán eltöltött időszak hitelesen bizonyította szakmai fejlődését, fejlődőképességét. A mentorokat minden esetben az iskola vezetése (igazgató és munkaközösség-vezető) javasolja a feladatra. Az új mentorok megfelelő létszámban való kiképzéséig, ill. a kiválasztási rendjük kialakításáig elsősorban a korábbi rendszerű képzésben nagy tapasztalattal bíró vezetőtanárok láthatják el a mentori feladatokat. A mentor legalább egyik szakja megegyezik a hallgatóéval, a másik szak nem egyezése esetén konzulens tanár segítheti a szaktárgyi tanítást. A mentorral szembeni legfontosabb követelmények:

  • a hallgató által gyakorolt szakkal megegyező szakos, lehetőleg egyetemi végzettség,
  • a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlat, (2015. január 1-jét követően) pedagógus-szakvizsga,
  • szakmailag, módszertanilag jól felkészült, képes az adott szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatására,
  • képes irányítani a tanári mesterszak gyakorlati képzésében a hallgatók szakmai munkáját, képes a hallgatót a programja szerint szükséges kompetenciák kialakításában támogatni,
  • képes hatékony szakmai együttműködésre és kommunikációra,
  • képes a hallgató munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására, a hallgatóval történő segítő kapcsolat kialakítására, a folyamatos, személyes támogatásra. 

III. A gyakorlat értékelése

Az értékelés formája: ötfokozatú gyakorlati jegy és komplex írásbeli értékelés. A teljesített gyakorlatot a mentor minősíti az egyetem részéről a képzésben részt vevő kollégák közreműködésével a mentorálás idején szerezett tapasztalatok, valamint a bemutató foglalkozás(ok) alapján. A bemutató foglalkozás(ok)on részt vesz az egyetem részéről a szakmódszertan, valamint a pedagógia és a pszichológia szakterületek (minimálisan egy) képviselője, de hasznos, ha jelen van az iskola vezetése, a szakos munkaközösség képviselője stb.

IV. A gyakorlat teljesítésének igazolása

Amennyiben a hallgató egy gyakorlóhelyen teljesíti összefüggő egyéni szakmai gyakorlatát, az alábbi dokumentumokat kell eljuttatni az ELTE PPK Tanulmányi Hivatala részére, postai úton (ELTE PPK Tanulmányi Hivatal, Oktatásszervezési Iroda: 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27. I. emelet 106.) vagy személyesen (ELTE PPK Tanulmányi Hivatal, Tanulmányi Iroda: 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27. I. emelet 110.).
1. Egy igazolólap: eredeti példány vagy másolat.
Aláírják:
– a mentor,
– a konzulens tanár (amennyiben van),
– a tanárjelölt.
2. Jegyzőkönyv (egy bemutató foglalkozás esetén egy jegyzőkönyv, két bemutató foglalkozás esetén két jegyzőkönyv stb.): eredeti példány.
Aláírják:
– a mentor,
– a konzulens tanár (amennyiben van),
– az ELTE oktatója (amennyiben jelen volt a bemutató foglalkozáson),
– a tanárjelölt.
3. Egy értékelés: eredeti példány.
Aláírják:
– a mentor,
– a konzulens tanár (amennyiben van),
– az igazgató vagy az igazgatóhelyettes,
– a tanárjelölt.
 
Amennyiben a hallgató több gyakorlóhelyen teljesíti összefüggő egyéni szakmai gyakorlatát, az alábbi dokumentumokat kell eljuttatni a Tanárképzési Osztály részére, postai úton (ELTE PPK Tanulmányi Hivatal, Oktatásszervezési Iroda: 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27. I. emelet 106.) vagy személyesen (ELTE PPK Tanulmányi Hivatal, Tanulmányi Iroda: 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27. I. emelet 110.).
1. Gyakorlóhelyenként egy-egy igazolólap (az adott gyakorlóhelyen végzett tevékenységekről): eredeti példány vagy másolat.
Aláírják:
– a mentor vagy a konzulens tanár (az, aki az adott gyakorlóhelyen segítette a hallgatót),
– a tanárjelölt.
2. Jegyzőkönyv (egy bemutató foglalkozás esetén egy jegyzőkönyv, két bemutató foglalkozás esetén két jegyzőkönyv stb.): eredeti példány.
Aláírják:
– a mentor vagy a konzulens tanár (az, aki az adott gyakorlóhelyen segítette a hallgatót),
– az ELTE oktatója (amennyiben jelen volt a bemutató foglalkozáson),
– a tanárjelölt.
3. Gyakorlóhelyenként egy-egy értékelés: eredeti példány.
Aláírják:
– a mentor vagy a konzulens tanár (az, aki az adott gyakorlóhelyen segítette a hallgatót),
– az igazgató vagy az igazgatóhelyettes,
– a tanárjelölt.

 

Segítség az igazolólapok kitöltéséhez

10 kredites gyakorlati modul esetén:

  • a gyakorlati modul mérete 300 óra (a gyakorlati modul két elemből tevődik össze, az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatból – beleértve a tanításkísérő szemináriumokat is – és a szakdolgozat készítésére fordítható időből),
  • az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat 5 hetes, heti 40 munkaórával számolva 200 órás,
  • a gyakorlóhely(ek)en heti 20 órát kell tölteni, azaz összesen 100 órát (a tantárgy tanórai tanításával – nem számítva ide a tanórán kívüli oktatási tevékenységeket – heti 2-4 órát kell tölteni,
  • heti 4 óra elfoglaltságot jelentenek a tanításkísérő szemináriumok (egy szaktárgyi és egy pedagógiai-pszichológiai),
  • heti 16 órát lehet fordítani az otthoni munkára,
  • az igazolólapon meg kell jeleníteni a gyakorlóhely(ek)en töltött heti 20 órát, az otthoni munkavégzéssel töltött 16 órát (a tanításkísérő szemináriumokat nem kell igazolni), illetve meg lehet jeleníteni a szakdolgozat készítésére fordított időt.

 

20 kredites gyakorlati modul esetén:

  • a gyakorlati modul mérete 600 óra (a gyakorlati modul két elemből tevődik össze, az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatból – beleértve a tanításkísérő szemináriumokat is – és a szakdolgozat készítésére fordítható időből),
  • az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat 10 hetes, heti 40 munkaórával számolva 400 órás,
  • a gyakorlóhely(ek)en heti 20 órát kell tölteni, azaz összesen 200 órát (a tantárgy tanórai tanításával – nem számítva ide a tanórán kívüli oktatási tevékenységeket – szakterületenként heti 2-4 órát kell tölteni, tehát egy szakterületi modul esetében 2-4 órát, két szakterületi esetében 4-8 órát),
  • egy szakterületi modul esetében heti 4, két szakterületi modul esetében heti 6 óra elfoglaltságot jelentenek a tanításkísérő szemináriumok (egy vagy két szaktárgyi és egy pedagógiai-pszichológiai),
  • egy szakterületi modul esetében heti 16, két szakterületi modul esetében heti 14 órát lehet fordítani az otthoni munkára,
  •  az igazolólapon meg kell jeleníteni a gyakorlóhely(ek)en töltött heti 20 órát, az otthoni munkavégzéssel töltött 14-16 órát (a tanításkísérő szemináriumokat nem kell igazolni), illetve meg lehet jeleníteni a szakdolgozat készítésére fordított időt.

 

30 kredites gyakorlati modul esetén:

  • a gyakorlati modul mérete 900 óra (a gyakorlati modul két elemből tevődik össze, az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatból – beleértve a tanításkísérő szemináriumokat is – és a szakdolgozat készítésére fordítható időből),
  • az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat 17 hetes, heti 40 munkaórával számolva 680 órás,
  • a gyakorlóhely(ek)en heti 20 órát kell tölteni, azaz összesen 340 órát (a tantárgy tanórai tanításával – nem számítva ide a tanórán kívüli oktatási tevékenységeket – szakterületenként heti 2-4 órát kell tölteni, tehát összesen heti 4-8 órát),
  • két szakterületi modul esetében heti 6 óra elfoglaltságot jelentenek a tanításkísérő szemináriumok (két szaktárgyi és egy pedagógiai-pszichológiai),
  • heti 14 órát lehet fordítani az otthoni munkára,
  • az igazolólapon meg kell jeleníteni a gyakorlóhely(ek)en töltött heti 20 órát, az otthoni munkavégzéssel töltött 14 órát (a tanításkísérő szemináriumokat nem kell igazolni), illetve meg lehet jeleníteni a szakdolgozat készítésére fordított időt.

 

A Neptunban az ELTE PPK Tanulmányi Hivatal Oktatásszervezési Irodája rögzíti az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat érdemjegyét.